„Szeressétek egymást!” -Ez az egyetlen mondat, krisztusi parancs hangzott el Szabó Tamás pasztorális helynök atya prédikációjában, amelyet a Nyíregyháza-Örökösföldi Görögkatolikus Egyházközség parókusaként utoljára tartott. Tamás atya búcsúliturgiájára 11 év szolgálat után 2020. június 28-án került sor.
Ezen a ragyogó napsütéses vasárnap délelőtt szép számmal gyűltünk össze a templomban, hogy közösen adjunk hálát Istennek, s mondjunk köszönetet parókus atyának az elmúlt időszakért.
A liturgián már szinte hazajáró vendégekként voltak jelen dr.Papp Tibor és Kocsis Dániel atyák, emelve az ünnep méltóságát. A meghálálandókból pedig nem volt kevés. Tamás atya -ahogy a búcsúztató szövegben is elhangzott- mindig szívén viselte azt, hogy bárki, aki betér Örökösföldre, az otthon érezze magát.
Így lett a közösségnek egy valódi, lelki otthona, a templom, amely már messziről jelzi a zsúfolt lakótelepen, hogy itt egyszerre maradhatunk kettesben az Istennel és közösségre is lelhetünk.
Ezekben az években épült fel a parókia, megalakult a Görögtűz Szeretetszolgálat, s az urnafal is elkészült a templom udvarában. Az örmény és a ruszin testvérekkel közösen imádkozhatunk a kőkereszt és Boldog Romzsa Tódor ikonja előtt, a szíriai keresztényeket pedig a maroknyi homok juttatja eszünkbe Damaszkuszi Szent János ikonja mellett.
Mindezek persze csak a látható, s a kézzelfogható dolgok. Ha fel akarnánk sorolni azokat, amelyeket a szívünkben hordozunk, valószínű sokáig kellene olvasnunk a sorokat.
A rövid, de lényegre törő prédikáció nem hiábavaló: mindannyian úgy érezzük, hogy Tamás atya ars poetica-ját kívánta ránk hagyni örökségül. A közösséget ebben a 11 évben példás szeretettel és alázattal vezette. Mindig készen állt meghallgatni bárkit, aki a segítségét kérte, időt s fáradtságot nem sajnálva. A prédikációkat kezdő „Kedves barátaim!” megszólítása, a liturgia végi kézfogás mellé járó pár személyes mondat sokunkban kedves emlékeket fog felidézni, akárhányszor majd rá gondolunk. A liturgia végén egy, a templomról készült festménnyel köszöntük meg Tamás atyának és kedves családjának a köztünk eltöltött éveket, majd a hívek jóvoltából egy agapéra vártunk mindenkit, aki eljött, hogy együtt búcsúzzunk el.
Legvégül újra csak azt tudjuk mondani: köszönünk mindent, amit tett értünk, s az örökösföldi görögkatolikusokért! Igyekszünk a tanítást tettekre váltani, s ahogy tőle is láttuk, szeretetben élni, s szeretettel fordulni mások felé. Kívánunk neki további áldott, kegyelemben gazdag, s eredményes szolgálatot helynöki feladataiban!
Isten áldja őt és családját!
Szöveg: Szender Adrienn
Fotó: Papp Angéla
