Gy\u00fcm\u00f6lcsolt\u00f3 Boldogasszony \u00fcnnepe<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Eredetileg az \u00d6r\u00f6mh\u00edrv\u00e9telr\u0151l az egyh\u00e1z a kar\u00e1csonyra, illetve \u00darjelen\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclve eml\u00e9kezett meg. Szent \u00c1goston viszont m\u00e1r a IV-V. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n figyelmeztet arra, hogy m\u00e1rcius 25-\u00e9t m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta az \u00dar fogantat\u00e1sa \u00e9s hal\u00e1la napj\u00e1nak tekintik. Egy \u0151si egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny szerint az \u00dar J\u00e9zus kereken harminc \u00e9vig volt a f\u00f6ld\u00f6n, s ugyanazon a napon fogantatott, mint amikor teremtette az embert \u00e9s meghalt. Persze m\u00e1rcius 25. ink\u00e1bb csak egy idealiz\u00e1lt d\u00e1tum volt, amely majdnem megfelelt a tavaszi nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9gnek. Az \u00fcnnep alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 esem\u00e9nyt Szent Luk\u00e1cs evang\u00e9lium\u00e1b\u00f3l olvashatjuk, az els\u0151 fejezet k\u00f6zep\u00e9n (1,26-38). Amikor G\u00e1briel arkangyal azzal a k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9ssel \u00e9rkezett, hogy \u201e\u00edme, m\u00e9hedben fogansz, \u00e9s fi\u00fat sz\u00fclsz, akit majd J\u00e9zusnak h\u00edvsz\u201d, ezzel Izai\u00e1s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak az Ach\u00e1z kir\u00e1lyhoz int\u00e9zett j\u00f6vend\u00f6l\u00e9s\u00e9re is hivatkozik: \u201eAz \u00dar maga ad majd nektek jelet. \u00cdme, a sz\u0171z fogant, fi\u00fat fog sz\u00fclni, s nev\u00e9t Immanuelnek h\u00edvja (Vel\u00fcnk az Isten)\u201d (Iz.7,14). Az \u0151si j\u00e1mbor hagyom\u00e1ny szerint, amikor a f\u0151angyal f\u00f6lkereste az Istensz\u00fcl\u0151t, M\u00e1ria \u00e9ppen ezt a j\u00f6vend\u00f6l\u00e9st olvasgatta. Az \u00fcnnep titka az, hogy a n\u00e1z\u00e1reti Sz\u0171z annak a Messi\u00e1s kir\u00e1lynak sz\u00fcl\u0151anyja lesz, aki k\u00e9zbe veszi az emberis\u00e9g sors\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. S a Sz\u0171z v\u00e1lasza ut\u00e1n f\u00e9rfi k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl vil\u00e1gra j\u00f6n az Isten.<\/p>\n\n\n\n