JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Pünkösd utáni 20. vasárnapon

“egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát…
… az Úr meglátta, megesett rajta a szíve”

Valami egészen mély találkozás zajlott le, arc az arccal, szem a szemmel, személy a személlyel, ember az Istennel találkozott. Nincsenek miértek, tárgyak, vágyak, kérések. Itt már kevesek a szavak, gyenge az okoskodás, a magyarázatok.

“megálltak, akik vitték, és Ő megérintette”

pu_20

Látom saját életemben is, hogy rohanok, rohanok, s bár az Isten szólítgat, mégsem állok meg. Apró jelek, finom érintések, meghívás a találkozásra. Nem erő, nem hang, nehogy belegázoljon az életembe, de jel, melyet észre kellene venni, s megállni, átgondolni: Hová tart az életünk?

Merjünk megállni, merjük a problémát az Isten elé tenni, mert a csodák istenével találkozunk

Nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás