A nagyhét és a húsvét nyitánya – virágvasárnap

pu_11

Talán kevés olyan kedves, s mégis akkora tartalommal rendelkező ünnepünk van, mint a mai nap. Örömteli, kirobbanó, a gyerekek hozsannája miatt kedves és bájos, győzedelmes bevonulás, mint 160 évvel korábban tette Júdás Makkabeus, aki legyőzte a helléneket és felszabadította Jeruzsálemet. Gyermeki hit: Krisztus a csodatevő, Krisztus a felszabadító. Gyermeki hit: őszinte, tiszta, lelkes, szívből jön. De kellene sok-sok ilyen pillanat felnőttes, számító, könyöklő felnőttfájdalommal teljes szívünknek.

De Krisztus bevonulása egyúttal meghívó, belépő számunkra, egy teljesebb, érettebb hitre, ami azért különösen fontos számunkra, mert az éretlen hit elég vonzó lehet számunkra. De egyúttal az éretlen hit kevés a felnőtt szívnek, kevés a felnőtt észnek.

A keresztény élet:       nemcsak öröm – áldozat

            Bár jó lenne mindig vidám és örömteli pillanatokat megélni, csak ünnepelni, mint a jeruzsálemi gyerekek, tudjuk az élet felszíne alatt mindig ott az áldozathozatal, mely az öröm múlandósága mellett a boldogság tudatosságát eredményezi.

Nemcsak az Isten- vele együtt mi is – nemcsak kapok – tenni is kell

            Bár akkor azt hitték Jézus mindent megold helyettük, értük, mi tudjuk, együtt kell menni az úton, ami a nagyhét, azaz a tettekben megnyilvánuló szeretet útja.

Nemcsak földi – jóval több

            Ott és akkor csak a földi problémák megoldását várták Krisztustól, aki azonban egy tágabb, a teljes egész szintjén gondolkodik életünkről.

A szeretet nemcsak rólam szól – a szeretet rólad szól

Teljesebb térben, időben, életben.

Felnőtt hit: jóval több. Erre hív meg minket a nagyhét.

Gyere és lásd!